A Ptk. meghatározása alapján öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.
A szerződést kötő felek: az eltartó és az örökhagyó. Az eltartói oldalon bárki és akárhány személy (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet is) szerepelhet, mint a szerződés alanya. Örökhagyói oldalon csak az örökhagyó állhat egyetlen személyként, vagy házastársával.
Az örökhagyó jogosult az öröklési szerződésbe egyéb végrendeleti rendelkezést is felvenni. Ezeket azonban úgy kell tekinteni, mint egyoldalú végintézkedési jognyilatkozatokat. Az ilyen rendelkezéseket az örökhagyó egyoldalúan is visszavonhatja. A másik fél ilyen rendelkezése semmis.
A szerződéses örökös az örökhagyó tartozásaiért nem felelős, kivéve, ha az öröklési szerződés érvénytelen vagy hatálytalan illetőleg ha a szerződés tárgyát képező vagyontárgyon a hagyatéki hitelezőnek zálogjoga van. Ugyanakkor a szerződéses örökös is viselni köteles az örökhagyó illő eltemettetésével és a hagyaték megszerzésével járó költségeket.
Az öröklési szerződés érvényessége tekintetében az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.
Alapvetően az élők közötti szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei állnak be, ugyanakkor az öröklési szerződés érvénytelenségéből az is következhet, hogy az örökhagyó korábbi végrendelete válik hatályossá vagy a törvényes öröklés rendje érvényesül, de az is előfordulhat, hogy az érvénytelen öröklési szerződés írásbeli magánvégrendeletként érvényes marad.
A Felek közös megegyezéssel – az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó alakiságok megtartásával – bármikor megszüntethetik vagy akár felbonthatják a közöttük fennálló öröklési szerződést. Amennyiben a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes.
A bíróság bármelyik fél kérelmére megszüntetheti az öröklési szerződést, ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált és a szerződés célja életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatással nem valósítható meg. A bíróságnak ekkor fel kell mérnie a felek szolgáltatásait és a körülményeik alapján az elszámolást elvégeznie. Olyan megoldást kell találnia, amely egyik felet sem juttatja indokolatlan előnyhöz és mindkét fél jogos érdekét figyelembe veszi. A megszüntetési pert az örökhagyó esetleges halála nem szünteti meg automatikusa, hanem a pert jogutódja folytathatja.