Nagyon sokan vannak akik keverik az előlegre és a foglalóra vonatkozó szabályokat. Tegyük rendbe ezeket a tévedéseket.
Mi a foglaló?
A foglaló a Polgári Törvénykönyvünkben egy, a szerződést biztosító mellékötelezettség. A foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. Ezzel úgymond kifejezzük a célirányos akaratunkat.
Fontos, hogy a foglalóként átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha az a szerződésből kétségtelenül kitűnik.
Amennyiben a szerződés létrejön és teljesül a foglalót a vételárba be kell számítani. Ha egy olyan eset áll fent, hogy a szerződés létre nem jöttéért egyik fél sem felelős vagy esetleg mindkettő akkor a foglalót vissza kell adni.
Amennyiben a foglalót adó felelős a teljesítés meghiúsulásáért abban az esetben a foglalót elveszíti. Ha az a fél a felelős a teljesítés meghiúsulásában aki a foglalót kapta akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni.
Peres eljárás esetében a túlzott foglaló összegét a bíróság felülvizsgálhatja és mérsékelheti.
FONTOS: A foglalóról való lemondás vagy a kétszeres visszatérítés a szerződésszegés következményei alól nem mentesít, kártérítés esetén a foglaló értéke beszámít.
Mi az előleg?
Röviden és egyszerűen kifejezve az előleg a vételár része. Vagyis semmilyen biztosíték vagy kötelezettségvállalás nem társul lényegében hozzá. Egyes esetekben a vételár részletekben kerül megfizetésre, ez esetben a részleteket kell előlegként értékelni. Az előleget a teljes vételárba be kell számítani, s ha a szerződés később meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.
Annyit még érdemes tudni a foglalóról, hogy általában mértéke a teljes vételár 10 és 20%-a között szokott lenni. Ennél magasabb mértékű foglaló csak különösen kivételes esetben szokott előfordulni.
A két előfizetés közötti lényeges különbség az, hogy a foglalóhoz társul egy kötelezettségvállalás, míg az előleghez nem. Továbbá az előleg visszajár míg a foglaló nem.